Na Hello!
Mondtam már régebben is, asszem említettem, de tényleg, hogy ez a blog nem csak egy ´´Material Girl´´ blogja, aki a divattal szépséggel és vásárolt cuccaival van elfoglalva, hanem néha bizony lelkem legmélyebb
bugyrából kíván szólni néhanapján.......
Érthetetlenül állok a szituáció előtt...
Nos Menjünk vissza a fekete fehér időkbe....amikor még kis csont voltam és semmi más dolgom nemvolt, csak délután játszani a szomszédgyerekekkel.
Volt nekem egy barátnőm....egy utcában laktunk...a velünk szembeni házban éltek.
Mintahogy sokan mások, így én sem emlékszem kristálytisztán minden napra abból az időből, de bizony vannak képkockák, amik fel fel bukkannak az agyam tengeréből...
Minden nap együtt játszottunk...ha behunyom a szemem én még most is érzem a garázs illatát, amiben az apukája állandóan köszörült és dolgozott...és a mai napig emlékszem a csöcsös macás és motoros poszterekre a falról....hiába...hamisítatlan 80´s évek! A kedvencem!
Tehát kanyarodjunk vissza a barátnőmhöz....aki a legjobb volt abban az időszakban. Akivel mindennap együtt játszottam. Akivel gyurmát ettem és kutyaszarba léptem! Akivel bujócskáztam és megvertem a szomszéd gyerek hugát a homokozóban! Aki macskát lopott nekem a szomszédtól és akivel cserélgettük a játékainkat! Akivel bepisiltünk az ágyba, és akivel sülve főve együtt voltunk. Akinek ekcémás volt a keze, és mindenki csúfolta, mert kövér volt, de én nem és még a kezét is megfogtam, mert nem undorodtam tőle, mint a többi kisgyerek. Aki később rocker lett, de sose közösített ki, amiért én spice girlsös voltam. Akivel elkerültünk budapestre, de ugyanúgy tartottuk a kapcsolatot, és msn eztünk és megbeszéltük, hogy találkozunk és majd gót stílusu művészfotókat készítünk egymásról.....de hiába vártam ezt a napot...Ő eltűnt.
Eltűnt és nemtudjuk, hogy hova!
Ennek már jó néhány éve....
Az anyukája egy végtelenül színes egyéniség, amolyan Stephfordi forma nő pink kosztümben, aki mindenen kacag és csupaszív elvont teremtés. Jófej! Mindig bírtam! Anyummal is jó kapcsolatot ápol a mai napig!
Először nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy a bartnőm napokig nem jelentkezett az msn en...gondoltam bepasizott vagy suli téma van, vagy közbejött valami...gondoltam nem zaklatom, majd úgyis jön, ha ráér. Hát nemjött. Közben ugye nekem is volt életem...énis elvoltam foglalva azzal...
Aztán egyik nap anyu mondta, hogy talizott az anyujával és Ő mesélte, hogy hagyott egy levelet...és elment...
Nos...érdekes volt. Akkor azt hittük, hogy elmegy a hapsijával külföldre dolgozni, ´´amolyan hamubasültpogácsa effektus szerencsét próbálni a 21. században ´´
Nos mondom ennek már évek óta....és azóta se kép, se hang! Nem adott magáról életjelet. Nem hivta a családját...nem írt nekik...semmilyen formában nem jelentkezik!
Ez azért durva...
És ugye az én kis szerény szülővárosomban híre terjeng, hogy mégis hová lett ez a csaj....
Az anyja is panaszkodik...amennyire tőle telik ugye (mert egy alapjában véve vidám alkat) de Ő is furán érzi magát ettől, hogy a lánya tojik rá és a másik 2 bátyjára, akik jelzem már családos férfiak. No...
Szóval számomra ez bizony érthetetlen!
Mégpedig azért, mert a családnál fontosabb dolgok...emberek...nem léteznek!
Igenis felkellene hivnia őket...vagy írnia nekik....nem kell kis novella, csak annyit, hogy él és megvan, hogy ne aggódjanak érte. Enél a bizonytalanságérzésnél és találgatásnál, hogy egyáltalán él e még és ha igen, akkor milyen körülmények között tengeti napjait és hol....ennél szerintem nincs rosszabb!
Semmi konkrétum, semmi pontos információ...borzasztó szemétségnek tartom a részéről.
Mégpedig azért, mert....
Amikor kicsi volt, Ő mindent megkapott.........legyen az játékok, programok, nyaralások...
Minden jóban része volt. Többször volt a tengernél nyaralni...és még egy pofont se kapott soha az anyukájától. Szerették nagyon. A bátyjai is megvédték és óvták, mivel Ő volt a kicsi hugi.
És ezzel most nem azt akarom mondani, hogy aki nem kap meg MINDENT, annak akkor pl joga lenne ezt csinálni, amit ő és ilyen szemét módon maga mögött hagyni a saját családját....de neki aztán tényleg semmi oka nem volt rá szerintem. Jó jó persze lehet azt mondani, hogy nem lehet belelátni , hogy mi folyik a négy fal között......de azértlehet azt sejteni, vannak annak jelei. Itt pedig bizony semmi gyanús jel nemvolt. Mindig is egy jó család voltak. Sajnos az apukája meghalt később, de még ez a lelki trauma sem szabadna, hogy Ő maga mögött hagyja a családját. Sőt éppen össze kéne tartaniuk és támaszt kéne jelentenie nekik.
Persze nemtudom, hogy ő belül mit érez....de az biztos, hogy nem egy olyan családból lépett ki, akik terrorizálták, verték, erőszakolták, kínozták, megfélemlítették, éheztették, bezárták, élve elásták vagy hasonló szörnyűség. Lehet akikkel ilyenek történnek, még ők sem hagyják el a saját családjukat....de , ha ezt tennék, akkor azt még megtudnám érteni, mert hát igen, szenvedtek és ki akarják törölni a múltjukat. De Ő....?!
Az is lehet, hogy a barátja befolyása alatt áll...az édesanyja legalábbis ezt állítja, mivel nem a szíve csücske a fiú...nemtudom...mert én sosem ismertem azt a fiút, de ő ottlakott velük egy darabig, szval biztos sikerült megismernie őt azidő alatt valamennyire.
Nah,de nem akarom én a magánéletüket itt, úgy intézik, ahogy akarják...nekem csupán egy véleményem van, amit most nem rejtek véka alá.
Szval nekem egyik nap amikor éppen semmi dolgom nemvolt , leültem a laptophoz szokásomhoz híven és...beugrott a barátnőm msn címe. Az msnt már nem használtam egy ideje...megnéztem azért ott, de ott ő nemvolt fellépve és már régóta témát se váltott szval nem mozgolódhatott ott.
Csöcspicsacsalamádé beírtam a googleba azt a címet, amivel az msn en futott Ő...tehát nem a nevet, hanem az emailt...
És Voila...érdekes oldalakra bukkantam....modelles...meg rockeres...ahova ő be be irogatott...de mikor ellenőriztem adátumot, akkor rájöttem, hogy azt még akkor tette, amikor javában itthon lehetett...
Szval nemigazán jutottam előrébb...de azért találtam ezt azt...
Viszont korunk nyavajás hülyeségei, mint pl a Twitter, akkor eszembe sem jutott...de később igen!
Szval beírtam a twitter kereső sávjába ezt a bizonyos email cimet és..... ééssss.... éss,, MEGTALÁLTAM!
Megtaláltam bizony....de álnéven futott...N. O˙connel... volt a neve....és Ojai volt beírva lakhelynek...
Mivel nem vagyok egy észkombájn...ezért beirtam a googleba, hogy hol is van ez az Ojai...mert én biza még sose hallottam róla...
Nos ez Amerikában...Californiában van...
Persze végig futott az agyamon, hogy azok az emberkék, akik a nyolc kerben laknak , bizony sokszor kiirogatják közösségi oldalaikra, hogy Tartózkodási hely Puerto Rico meg Venezuela....szval ennyi erővel oda te bármit beírhatsz :) lehet Ojait irt, de közben itt van a Kis Salétrom utcában.... kitudja...
No mindegy, tehát meglett a csaj...ráadásul egy sötét fekete fehér arckép volt kinn róla...de bizony Én felismertem Őt...ez Ő volt...ebben biztos vagyok, még ilyen homályos sötét kép láttán is. Ráadásul a keresztnév is stimmelt...N...( ezt most nem akarom már annyira felfedni bocsi :) )
Szóval megkezdődött...a hezitálás, hogy szóljak e az anyujának...mitévőklegyünk...
Csináltam egy twittert...( holott nekem ez annyira nem az én formám, mert minek, no ) és bejelöltem...benyomtam a kis kék gombot, hogy KÖVETÉS....majd ráírtam, hogy szja én vagyok a régi Nóri miújság veled és hasonlók....mint aki csak véletlen rátalál és megörült...semmiképpen sem akartam, hogy megneszelje, hogy mi keressük és mindenképpen fel akarjuk vele venni a kapcsolatot, mert aggódunk érte...ez után a hosszú eltűnése után nem tudtuk valóban mi játszódik le a fejében....
Elolvasgattam miket irt be, mikor irta be azokat és milyen képeket , videokat osztott meg azidő alatt mialatt ő twitter felhasználó lett....azok alapján, amiket láttam már tényleg biztos voltam abban, hogy Ő a N....
Úgy tettem napokig, mintha énis komolyan venném ezt a twitterezést, képet tettem fel magamról, meg irogattam be mindenfélét stb...hogy lássa, hogy használom és felismerjen engem!
Napokon keresztül csekkoltam...semmi...le se szart...ő perze be sem irogatott semmit...hirtelen megállt az élet. Megijedtem, hogy talán megijedt,hogy rátaláltam és nem akar velem sem kommunikálni...mondhatom elég rosszul esett azok után, amiket kisgyereként együtt átéltünk...arra gondoltam, milyen emberek lakják ezt a bolygót...?! ha már a gyerekkori barátaidban sem bízhatsz meg, akikel együtt felnőttél, akkor hogyan tegyél szert igaz barátokra, akiket max egy két éve ismersz?! hmm....nemtudom tényleg mit gondoljak...
Nos...majdnem mindennap ellenőriztem, hogy visszairt e nekem...már a bátyja is regisztrált közben és ő is ráirt...neki sem válaszolt természetesen...teljesen leállt...nem írt ő már be semmit, mint azelőtt...hallgatott...
Aztán nekem ugye az élet ismét fontos dolgokat produkált...vizsga meg ez az amaz...hónapok teltek el...és nem is néztem a twitter felé..majd egy hüvős éjszakán, mikor insomnia gyötört...ismét valahogy eszembeötlött és ránéztem a twitterre....teljesen lefagytam, mert eltűnt! ELTŰNT! rákerestem és nem volt többé ott...
A lisámban nem szerepelt...amikor beírtam a nevét már nem dobta ki a kereső és....és én lefagytam!
Ezek szerint annyira el akart bújni, hogy ahogy látta az üzeneket nemhogy válaszra sem méltatott minket, de még le is törölte magát...vagy megszűntette vagy tudom is én...
Meglepő volt...pofonszerű volt...biztos voltam benne, hogy azért nem válaszolt nekem sem, mert tudta, hogy kapcsolatban vagyok a családjával és úgyis visszamondanám nekik a dolgokat, ha Ő reagál nekem....
Igazi szemétségnek éreztem ezt tőle és rosszul esett!
Egy hétig aztán leszartam...tényleg azt mondtam, figyelj én megpróbáltam, de te nem voltál hajlandó, akkor csináld úgy, ahogy neked jó...végülis a te életed...minek akarok én segíteni...awh...eltelt az idő...a saját életemre koncentráltam...felhivtam az anyukáját és elmondtam, hogy ez van, nem akart kapcsolatot létesíteni...nemtudom mit tehetnénk, mostár biztos nem találjuk meg...
Aztán egy hónap múlva felnéztem twitterre....csak úgy kerestem valami csajt meg a blogját meg ilyesmik...éésss nemtudom miért, de ismét beírtam a keresőbe a címét...és akkor nagyon furcsa dolog történt...( persze lehet nekem fura, mert én nem értek a számítógéphez és az internetes oldalakhoz )
Nemtudom, hogy működik ez....de a kereső kidobta őt ismét...nekem...de hiába a régi email címet írtam be...kidobta az oldalát, viszont más volt már a neve....más volt a háttérkép...a dizájn...az ő képe...és minden más volt...a régi kiírások eltűntek amiket a barátjával váltott....mintha kitörölte volna , de volt pár amit meghagyott...nem értettem az egészet...( a barátját is megtaláltam anno...M. O´connel néven futott, mint Ő...de az igazi neve is M...tehát...együtt nyomultak valahol, és irogattak is egymásnak nyálas üzeneteket...szépen megszerkesztették maguknak ezt az új O´connel imidzst) nos Ő eltűnt...a barátjára is rákerestem, az eltűnt és még a kiiírások a közös üzenetek is...fura volt....és ugye a csajnak Új neve lett...
Mostmár nem N. O´connel néven fut, hanem N. Zelley néven....az N. természetesen megmaradt.
Az is érdekes volt, hogy nem voltak új bejegyzések...egy két régi, viszont használta a twittert, ugyanis új embereket követett be....és persze megváltoztaott mindent. Eltűnt pár napra...leblokkolhatta magát vagy nemtudom, talán arra számított egy két napig elbújik előlem és majd, ha nemtalálom, akkor feladom...de nem járt túl az eszemen....aztán az is lehet, hogy új életet kezdett...vagy csak tényleg nemszámított rá, hogy megtalálom...de az a regisztráció titka, hogy az email címet nem változtatta meg és ez segített nekem újra megtalálni őt! Erre ő még nemjött rá, és szerintem nem is fog!
Nemtudtam mit tegyek....féltem, ha újra ráírok, akkor végleg elüldözzük és elveszítjük ezt a pici amúgy használhatatlan ösvényt is a hozzávezető úton...
Végül ismét felhivtam any anyuját és beszéltünk...megmutattam aképet és Ő is biztos volt abban, hogy ez a lánya, holott orrműtéte lehetett, megváltozott az arca kissé , kék kontaklencsét használ és kék haja lett....ettől függetlenül i megismerjük a tekintetét és anblokk úgy az egész csajt!
Az anyuja ragaszkodott hozzá, hogy bizony írjunk neki ezt azt, ami az elmúlt években a családban történt...halálesetek és ilyesmik. Csak, hogy mégis tudjon róla...az önző...
Írtam is....nos erre sem jött semmi reakció hosszú hetekig....semmi az égegyadtavilágon...
De azért megjegyzem Ő mozgolódott és használta a twittert...képeket posztolgatott ki egy kisbabáról...akár lehet az övé is...és különböző dolgokat irogatott be az életéről...és akkor jött egy fura kiírás...amiben megkérdezte az egyik kedvenc rockerét hogy az tervezi e, hogy Magyarországon koncertezik valamikor?!
Azért ez elég érdekes kérdés?
Több dolgot felvetett bennem....mivan, ha hazajön? talán haza akar jönni? vagy talán el sem ment és ittvan?
Miért ez a kérdés Magyarországgal kapcsolatban...? meg úgy általában is, mostmár teljesen lebukott, hogy Ő az...( persze eddig is holtbiztosak voltunk benne)
Nem szűntem meg írogatni neki....
Majd egyszercsak jött egy kurta kérdés...válasz...
WHO ARE U?
Hát bazdmeg....te ennyire hülyének nézel engem? El akarod hitetni velem, hogy nem az vagy, aki vagy?
Tudom jól, hogy kivagy, kár a gőzért...
Visszaválaszoltam, hogy Nóri vagyok balh blah....magyarul....az anyanyelvünkön..
Erre másnap megkért, hogy angolul irjak, mert nincs kedve használnia forditót...
Aztapicsa...pff...no komment tényleg...
Nos azóta írogatunk egymásnak....persze Ő váltig állítja, hogy nemtudja ki vagyok és sohasem volt Nóri ismerőse és különben is Ő Oxnardban született ( szintén Californiai városka ) és hogy Egy S. nevű barátnője volt gyerekkorában, aki 5 éve meghalt...ésss ( most jön a legjobb ) Ő megkérdezte az anyukáját és Ő sem emlékszik Norira.....
A naív fejemben olyan dolgok fordultak meg, minthogy talán már megölték és nem is ő írogat, hanem valaki felhasználja az ő képeit...vagy fogva tartják vagy ellenőrzik , amiket ír....kitudja...annyi ilyen sztori van, hogy bántalmaznak embereket, pincében szobákban házakban láncra verve fogolyként tartják őket, vagy brutálisan elteszik őket láb alól...kitudja...azthiszed veled és a te ismerőseiddel családoddal ez nem fordulhat elő, de tévedsz! Mert akikkel előfordul, vagy fordult, azok is valakinek a szerettei és rokonai.
Aztán arra jutottam, hogy...talán mégsem...tehát...
Ezt a színjátékot...amit ő művel feledtébb undorítónak tartom! Kitelik tőle bizony!
Kurva idiótának kell néznie engem...minket, ha ezt elhiszi, hogy mi bevesszük....Vagy éppen élvezi ezt a játékot, mert megbomlott az amúgysem brilliáns elméje! Nemtudom...talán drogos...ezt sem tudom...de megfordult a fejemben.
Ezek után azért is ez a nagyképű hangnem részemről, mert nem érdemel tiszteletet az, aki ilyen szemét aljas galád undorító módon eldobja magától a szeretteit...akik nem akarnának neki rosszat soha ebben az életben!
Akkor kínlódjon magával ott ahol van....
Az utolsó kérdésem az volt hozzá, hogy csak annyit áruljon el, hogy miért érdekli őt, hogy mikor lesz magyarországon koncert?!
Nos erre még nem válaszolt...bizony meg kell erőltetnie az agyát, hogy kitudjon találni valami frappánsat...de aztán talán majd kapja tőlem a következő kérdést, amivel majd nemtud mit kezdeni...
Tőlem el is tűnhet, mert ezek után nem érdemel semmit!
Az ilyen emberek számomra szörnyek, hogy ezt képesek megtenni azokkal, akik kinyalták a valagukat és mindenben mellettük álltak.
Mondtam már régebben is, asszem említettem, de tényleg, hogy ez a blog nem csak egy ´´Material Girl´´ blogja, aki a divattal szépséggel és vásárolt cuccaival van elfoglalva, hanem néha bizony lelkem legmélyebb
bugyrából kíván szólni néhanapján.......
Érthetetlenül állok a szituáció előtt...
Nos Menjünk vissza a fekete fehér időkbe....amikor még kis csont voltam és semmi más dolgom nemvolt, csak délután játszani a szomszédgyerekekkel.
Volt nekem egy barátnőm....egy utcában laktunk...a velünk szembeni házban éltek.
Mintahogy sokan mások, így én sem emlékszem kristálytisztán minden napra abból az időből, de bizony vannak képkockák, amik fel fel bukkannak az agyam tengeréből...
Minden nap együtt játszottunk...ha behunyom a szemem én még most is érzem a garázs illatát, amiben az apukája állandóan köszörült és dolgozott...és a mai napig emlékszem a csöcsös macás és motoros poszterekre a falról....hiába...hamisítatlan 80´s évek! A kedvencem!
Tehát kanyarodjunk vissza a barátnőmhöz....aki a legjobb volt abban az időszakban. Akivel mindennap együtt játszottam. Akivel gyurmát ettem és kutyaszarba léptem! Akivel bujócskáztam és megvertem a szomszéd gyerek hugát a homokozóban! Aki macskát lopott nekem a szomszédtól és akivel cserélgettük a játékainkat! Akivel bepisiltünk az ágyba, és akivel sülve főve együtt voltunk. Akinek ekcémás volt a keze, és mindenki csúfolta, mert kövér volt, de én nem és még a kezét is megfogtam, mert nem undorodtam tőle, mint a többi kisgyerek. Aki később rocker lett, de sose közösített ki, amiért én spice girlsös voltam. Akivel elkerültünk budapestre, de ugyanúgy tartottuk a kapcsolatot, és msn eztünk és megbeszéltük, hogy találkozunk és majd gót stílusu művészfotókat készítünk egymásról.....de hiába vártam ezt a napot...Ő eltűnt.
Eltűnt és nemtudjuk, hogy hova!
Ennek már jó néhány éve....
Az anyukája egy végtelenül színes egyéniség, amolyan Stephfordi forma nő pink kosztümben, aki mindenen kacag és csupaszív elvont teremtés. Jófej! Mindig bírtam! Anyummal is jó kapcsolatot ápol a mai napig!
Először nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy a bartnőm napokig nem jelentkezett az msn en...gondoltam bepasizott vagy suli téma van, vagy közbejött valami...gondoltam nem zaklatom, majd úgyis jön, ha ráér. Hát nemjött. Közben ugye nekem is volt életem...énis elvoltam foglalva azzal...
Aztán egyik nap anyu mondta, hogy talizott az anyujával és Ő mesélte, hogy hagyott egy levelet...és elment...
Nos...érdekes volt. Akkor azt hittük, hogy elmegy a hapsijával külföldre dolgozni, ´´amolyan hamubasültpogácsa effektus szerencsét próbálni a 21. században ´´
Nos mondom ennek már évek óta....és azóta se kép, se hang! Nem adott magáról életjelet. Nem hivta a családját...nem írt nekik...semmilyen formában nem jelentkezik!
Ez azért durva...
És ugye az én kis szerény szülővárosomban híre terjeng, hogy mégis hová lett ez a csaj....
Az anyja is panaszkodik...amennyire tőle telik ugye (mert egy alapjában véve vidám alkat) de Ő is furán érzi magát ettől, hogy a lánya tojik rá és a másik 2 bátyjára, akik jelzem már családos férfiak. No...
Szóval számomra ez bizony érthetetlen!
Mégpedig azért, mert a családnál fontosabb dolgok...emberek...nem léteznek!
Igenis felkellene hivnia őket...vagy írnia nekik....nem kell kis novella, csak annyit, hogy él és megvan, hogy ne aggódjanak érte. Enél a bizonytalanságérzésnél és találgatásnál, hogy egyáltalán él e még és ha igen, akkor milyen körülmények között tengeti napjait és hol....ennél szerintem nincs rosszabb!
Semmi konkrétum, semmi pontos információ...borzasztó szemétségnek tartom a részéről.
Mégpedig azért, mert....
Amikor kicsi volt, Ő mindent megkapott.........legyen az játékok, programok, nyaralások...
Minden jóban része volt. Többször volt a tengernél nyaralni...és még egy pofont se kapott soha az anyukájától. Szerették nagyon. A bátyjai is megvédték és óvták, mivel Ő volt a kicsi hugi.
És ezzel most nem azt akarom mondani, hogy aki nem kap meg MINDENT, annak akkor pl joga lenne ezt csinálni, amit ő és ilyen szemét módon maga mögött hagyni a saját családját....de neki aztán tényleg semmi oka nem volt rá szerintem. Jó jó persze lehet azt mondani, hogy nem lehet belelátni , hogy mi folyik a négy fal között......de azértlehet azt sejteni, vannak annak jelei. Itt pedig bizony semmi gyanús jel nemvolt. Mindig is egy jó család voltak. Sajnos az apukája meghalt később, de még ez a lelki trauma sem szabadna, hogy Ő maga mögött hagyja a családját. Sőt éppen össze kéne tartaniuk és támaszt kéne jelentenie nekik.
Persze nemtudom, hogy ő belül mit érez....de az biztos, hogy nem egy olyan családból lépett ki, akik terrorizálták, verték, erőszakolták, kínozták, megfélemlítették, éheztették, bezárták, élve elásták vagy hasonló szörnyűség. Lehet akikkel ilyenek történnek, még ők sem hagyják el a saját családjukat....de , ha ezt tennék, akkor azt még megtudnám érteni, mert hát igen, szenvedtek és ki akarják törölni a múltjukat. De Ő....?!
Az is lehet, hogy a barátja befolyása alatt áll...az édesanyja legalábbis ezt állítja, mivel nem a szíve csücske a fiú...nemtudom...mert én sosem ismertem azt a fiút, de ő ottlakott velük egy darabig, szval biztos sikerült megismernie őt azidő alatt valamennyire.
Nah,de nem akarom én a magánéletüket itt, úgy intézik, ahogy akarják...nekem csupán egy véleményem van, amit most nem rejtek véka alá.
Szval nekem egyik nap amikor éppen semmi dolgom nemvolt , leültem a laptophoz szokásomhoz híven és...beugrott a barátnőm msn címe. Az msnt már nem használtam egy ideje...megnéztem azért ott, de ott ő nemvolt fellépve és már régóta témát se váltott szval nem mozgolódhatott ott.
Csöcspicsacsalamádé beírtam a googleba azt a címet, amivel az msn en futott Ő...tehát nem a nevet, hanem az emailt...
És Voila...érdekes oldalakra bukkantam....modelles...meg rockeres...ahova ő be be irogatott...de mikor ellenőriztem adátumot, akkor rájöttem, hogy azt még akkor tette, amikor javában itthon lehetett...
Szval nemigazán jutottam előrébb...de azért találtam ezt azt...
Viszont korunk nyavajás hülyeségei, mint pl a Twitter, akkor eszembe sem jutott...de később igen!
Szval beírtam a twitter kereső sávjába ezt a bizonyos email cimet és..... ééssss.... éss,, MEGTALÁLTAM!
Megtaláltam bizony....de álnéven futott...N. O˙connel... volt a neve....és Ojai volt beírva lakhelynek...
Mivel nem vagyok egy észkombájn...ezért beirtam a googleba, hogy hol is van ez az Ojai...mert én biza még sose hallottam róla...
Nos ez Amerikában...Californiában van...
Persze végig futott az agyamon, hogy azok az emberkék, akik a nyolc kerben laknak , bizony sokszor kiirogatják közösségi oldalaikra, hogy Tartózkodási hely Puerto Rico meg Venezuela....szval ennyi erővel oda te bármit beírhatsz :) lehet Ojait irt, de közben itt van a Kis Salétrom utcában.... kitudja...
No mindegy, tehát meglett a csaj...ráadásul egy sötét fekete fehér arckép volt kinn róla...de bizony Én felismertem Őt...ez Ő volt...ebben biztos vagyok, még ilyen homályos sötét kép láttán is. Ráadásul a keresztnév is stimmelt...N...( ezt most nem akarom már annyira felfedni bocsi :) )
Szóval megkezdődött...a hezitálás, hogy szóljak e az anyujának...mitévőklegyünk...
Csináltam egy twittert...( holott nekem ez annyira nem az én formám, mert minek, no ) és bejelöltem...benyomtam a kis kék gombot, hogy KÖVETÉS....majd ráírtam, hogy szja én vagyok a régi Nóri miújság veled és hasonlók....mint aki csak véletlen rátalál és megörült...semmiképpen sem akartam, hogy megneszelje, hogy mi keressük és mindenképpen fel akarjuk vele venni a kapcsolatot, mert aggódunk érte...ez után a hosszú eltűnése után nem tudtuk valóban mi játszódik le a fejében....
Elolvasgattam miket irt be, mikor irta be azokat és milyen képeket , videokat osztott meg azidő alatt mialatt ő twitter felhasználó lett....azok alapján, amiket láttam már tényleg biztos voltam abban, hogy Ő a N....
Úgy tettem napokig, mintha énis komolyan venném ezt a twitterezést, képet tettem fel magamról, meg irogattam be mindenfélét stb...hogy lássa, hogy használom és felismerjen engem!
Napokon keresztül csekkoltam...semmi...le se szart...ő perze be sem irogatott semmit...hirtelen megállt az élet. Megijedtem, hogy talán megijedt,hogy rátaláltam és nem akar velem sem kommunikálni...mondhatom elég rosszul esett azok után, amiket kisgyereként együtt átéltünk...arra gondoltam, milyen emberek lakják ezt a bolygót...?! ha már a gyerekkori barátaidban sem bízhatsz meg, akikel együtt felnőttél, akkor hogyan tegyél szert igaz barátokra, akiket max egy két éve ismersz?! hmm....nemtudom tényleg mit gondoljak...
Nos...majdnem mindennap ellenőriztem, hogy visszairt e nekem...már a bátyja is regisztrált közben és ő is ráirt...neki sem válaszolt természetesen...teljesen leállt...nem írt ő már be semmit, mint azelőtt...hallgatott...
Aztán nekem ugye az élet ismét fontos dolgokat produkált...vizsga meg ez az amaz...hónapok teltek el...és nem is néztem a twitter felé..majd egy hüvős éjszakán, mikor insomnia gyötört...ismét valahogy eszembeötlött és ránéztem a twitterre....teljesen lefagytam, mert eltűnt! ELTŰNT! rákerestem és nem volt többé ott...
A lisámban nem szerepelt...amikor beírtam a nevét már nem dobta ki a kereső és....és én lefagytam!
Ezek szerint annyira el akart bújni, hogy ahogy látta az üzeneket nemhogy válaszra sem méltatott minket, de még le is törölte magát...vagy megszűntette vagy tudom is én...
Meglepő volt...pofonszerű volt...biztos voltam benne, hogy azért nem válaszolt nekem sem, mert tudta, hogy kapcsolatban vagyok a családjával és úgyis visszamondanám nekik a dolgokat, ha Ő reagál nekem....
Igazi szemétségnek éreztem ezt tőle és rosszul esett!
Egy hétig aztán leszartam...tényleg azt mondtam, figyelj én megpróbáltam, de te nem voltál hajlandó, akkor csináld úgy, ahogy neked jó...végülis a te életed...minek akarok én segíteni...awh...eltelt az idő...a saját életemre koncentráltam...felhivtam az anyukáját és elmondtam, hogy ez van, nem akart kapcsolatot létesíteni...nemtudom mit tehetnénk, mostár biztos nem találjuk meg...
Aztán egy hónap múlva felnéztem twitterre....csak úgy kerestem valami csajt meg a blogját meg ilyesmik...éésss nemtudom miért, de ismét beírtam a keresőbe a címét...és akkor nagyon furcsa dolog történt...( persze lehet nekem fura, mert én nem értek a számítógéphez és az internetes oldalakhoz )
Nemtudom, hogy működik ez....de a kereső kidobta őt ismét...nekem...de hiába a régi email címet írtam be...kidobta az oldalát, viszont más volt már a neve....más volt a háttérkép...a dizájn...az ő képe...és minden más volt...a régi kiírások eltűntek amiket a barátjával váltott....mintha kitörölte volna , de volt pár amit meghagyott...nem értettem az egészet...( a barátját is megtaláltam anno...M. O´connel néven futott, mint Ő...de az igazi neve is M...tehát...együtt nyomultak valahol, és irogattak is egymásnak nyálas üzeneteket...szépen megszerkesztették maguknak ezt az új O´connel imidzst) nos Ő eltűnt...a barátjára is rákerestem, az eltűnt és még a kiiírások a közös üzenetek is...fura volt....és ugye a csajnak Új neve lett...
Mostmár nem N. O´connel néven fut, hanem N. Zelley néven....az N. természetesen megmaradt.
Az is érdekes volt, hogy nem voltak új bejegyzések...egy két régi, viszont használta a twittert, ugyanis új embereket követett be....és persze megváltoztaott mindent. Eltűnt pár napra...leblokkolhatta magát vagy nemtudom, talán arra számított egy két napig elbújik előlem és majd, ha nemtalálom, akkor feladom...de nem járt túl az eszemen....aztán az is lehet, hogy új életet kezdett...vagy csak tényleg nemszámított rá, hogy megtalálom...de az a regisztráció titka, hogy az email címet nem változtatta meg és ez segített nekem újra megtalálni őt! Erre ő még nemjött rá, és szerintem nem is fog!
Nemtudtam mit tegyek....féltem, ha újra ráírok, akkor végleg elüldözzük és elveszítjük ezt a pici amúgy használhatatlan ösvényt is a hozzávezető úton...
Végül ismét felhivtam any anyuját és beszéltünk...megmutattam aképet és Ő is biztos volt abban, hogy ez a lánya, holott orrműtéte lehetett, megváltozott az arca kissé , kék kontaklencsét használ és kék haja lett....ettől függetlenül i megismerjük a tekintetét és anblokk úgy az egész csajt!
Az anyuja ragaszkodott hozzá, hogy bizony írjunk neki ezt azt, ami az elmúlt években a családban történt...halálesetek és ilyesmik. Csak, hogy mégis tudjon róla...az önző...
Írtam is....nos erre sem jött semmi reakció hosszú hetekig....semmi az égegyadtavilágon...
De azért megjegyzem Ő mozgolódott és használta a twittert...képeket posztolgatott ki egy kisbabáról...akár lehet az övé is...és különböző dolgokat irogatott be az életéről...és akkor jött egy fura kiírás...amiben megkérdezte az egyik kedvenc rockerét hogy az tervezi e, hogy Magyarországon koncertezik valamikor?!
Azért ez elég érdekes kérdés?
Több dolgot felvetett bennem....mivan, ha hazajön? talán haza akar jönni? vagy talán el sem ment és ittvan?
Miért ez a kérdés Magyarországgal kapcsolatban...? meg úgy általában is, mostmár teljesen lebukott, hogy Ő az...( persze eddig is holtbiztosak voltunk benne)
Nem szűntem meg írogatni neki....
Majd egyszercsak jött egy kurta kérdés...válasz...
WHO ARE U?
Hát bazdmeg....te ennyire hülyének nézel engem? El akarod hitetni velem, hogy nem az vagy, aki vagy?
Tudom jól, hogy kivagy, kár a gőzért...
Visszaválaszoltam, hogy Nóri vagyok balh blah....magyarul....az anyanyelvünkön..
Erre másnap megkért, hogy angolul irjak, mert nincs kedve használnia forditót...
Aztapicsa...pff...no komment tényleg...
Nos azóta írogatunk egymásnak....persze Ő váltig állítja, hogy nemtudja ki vagyok és sohasem volt Nóri ismerőse és különben is Ő Oxnardban született ( szintén Californiai városka ) és hogy Egy S. nevű barátnője volt gyerekkorában, aki 5 éve meghalt...ésss ( most jön a legjobb ) Ő megkérdezte az anyukáját és Ő sem emlékszik Norira.....
A naív fejemben olyan dolgok fordultak meg, minthogy talán már megölték és nem is ő írogat, hanem valaki felhasználja az ő képeit...vagy fogva tartják vagy ellenőrzik , amiket ír....kitudja...annyi ilyen sztori van, hogy bántalmaznak embereket, pincében szobákban házakban láncra verve fogolyként tartják őket, vagy brutálisan elteszik őket láb alól...kitudja...azthiszed veled és a te ismerőseiddel családoddal ez nem fordulhat elő, de tévedsz! Mert akikkel előfordul, vagy fordult, azok is valakinek a szerettei és rokonai.
Aztán arra jutottam, hogy...talán mégsem...tehát...
Ezt a színjátékot...amit ő művel feledtébb undorítónak tartom! Kitelik tőle bizony!
Kurva idiótának kell néznie engem...minket, ha ezt elhiszi, hogy mi bevesszük....Vagy éppen élvezi ezt a játékot, mert megbomlott az amúgysem brilliáns elméje! Nemtudom...talán drogos...ezt sem tudom...de megfordult a fejemben.
Ezek után azért is ez a nagyképű hangnem részemről, mert nem érdemel tiszteletet az, aki ilyen szemét aljas galád undorító módon eldobja magától a szeretteit...akik nem akarnának neki rosszat soha ebben az életben!
Akkor kínlódjon magával ott ahol van....
Az utolsó kérdésem az volt hozzá, hogy csak annyit áruljon el, hogy miért érdekli őt, hogy mikor lesz magyarországon koncert?!
Nos erre még nem válaszolt...bizony meg kell erőltetnie az agyát, hogy kitudjon találni valami frappánsat...de aztán talán majd kapja tőlem a következő kérdést, amivel majd nemtud mit kezdeni...
Tőlem el is tűnhet, mert ezek után nem érdemel semmit!
Az ilyen emberek számomra szörnyek, hogy ezt képesek megtenni azokkal, akik kinyalták a valagukat és mindenben mellettük álltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése